|
Dobó István Vármúzeum
- Eger
Vitézek ékes oskolája - múzeumpedagógiai foglalkozások az egri várban
A Dobó István Vármúzeum egyedülálló műemléki
környezetben várja a kedves látogatókat. A történelmi
hagyományokra építve játékos keretek között ismertetjük meg a
gyermekeket szellemi-kulturális örökségünkkel. Az osztálykiránduló csoportoknak 22 foglalkozás közül van
lehetőségük választani.
Múzeumpedagógiai óráink a következők:
Élet a végvárakban
Bepillantunk
a 15-16. századi ember mindennapjaiba. Felpróbáljuk ruháikat,
megismerjük étkezési szokásaikat török és magyar
fűszernövények segítségével. Majd megnézzük hogyan is
szórakoztak egykor!
A 16. század
fegyverei
A
várvédők fegyvereit mustrálhatjuk: kézbe veszünk szablyát,
kardot, íjat. A foglalkozás második felében íjászkodunk,
vívólépéseket tanulunk.
Beszédes népviseletek
Az
öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja
a figyelmet, véd melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert
hordoz. Megismerjük a magyar népviselet típusait és kiemelkedő
darabjait, bemutatjuk táji jellegzetességünk palóc viseletét.
Az egri vár és hősei a képzőművészetben
Az
előadáson azoknak a képzőművészeti alkotásoknak a bemutatására
kerül sor, amelyek az egri várat és a törökökkel vívott
győztes csatát, az egri nők, Dobó István és katonái
vitézségét, a magyar történelem e rövid, ám példaadó
epizódját jelenítették meg az éppen aktuális társadalmi
közegbe ágyazottan.
A végvári élet a
szépirodalomban
A
résztvevő gyerekek ismeretet szerezhetnek a magyar reneszánsz
költészet kialakulásáról, Balassi Bálint költészetéről, a
végvári életről, valamint Balassi Egerben töltött éveiről.
Bemutatunk néhány korabeli műtárgyat, fegyvermásolatokat,
öltözetet, könyvet.
Mi a régészet?
A
foglalkozás során a régészet eszközeit, módszereit és a
leletek sorsát ismerjük meg a múzeumban. Kézbe vesszük a vár
régészeti leleteit. Ásatásai dokumentációk segítségével
azonosítjuk az egykori lelőhelyeket, megvizsgáljuk milyen
történeti korszakokat tár elénk napjainkban.
A középkor fegyverei
Az
óra első felében a történeti kiállítás fegyvereit keressük
meg. Kitaláljuk, melyiket milyen módon és kik használták. Az óra
második felében a középkori harcokban használt két jól ismert
fegyvert, a lándzsát és a pajzsot készítjük el.
A reneszánsz viselet
A
foglalkozás keretében a vártörténeti kiállítás reneszánsz
termében sorra vesszük az egyes tárgyakon szereplő öltözékeket.
Megbeszéljük az egyes ruhadarabok funkcióját, az alapanyagok
színét. A Balassi Bálint diákfoglalkoztató teremben folytatjuk
az órát. Papírbabát öltöztetünk fel Mátyás korabeli ruhába,
mellyel a gyermekek által ismert meséket tudják eljátszani.
Reneszánsz játékok– Játéktörténet, szórakozás és szabadidő
A
várbeli élet természetesen nemcsak munkából és öldöklésből
állt. Nagyszerű mulatság volt a vadászat vagy a solymászat.
Voltak veszedelmes mulatságok is: lovagi tornák, birkózóversenyek
és kemény, durva labdajátékok is. Az elméleti bevezető után
kipróbáljuk a reneszánsz játékokat: a célbadobást, az
egyensúlyjátékot, a malomjátékot és a kockadobást.
Középkori kövi
kaland – Az egri várbeli székesegyházak építészete
A
foglalkozás során a Romkertben és a Kőtárban idézzük fel a
székesegyház történetét, megismerkedve közben a kváderkövekkel,
a párkányokkal és a korai gótikus mérműves ablakokkal. A
foglalkozás végén a foglalkoztató teremben alkalom nyílik egy
rózsaablak megfestésére.
Reneszánsz életképek
a palotából – Hogyan éltek a reneszánsz püspökök?
Az
óra célja a fogalmak tisztázása, az egyházi méltóságok
életének megismerése, melyhez segítséget nyújtanak a kiállítási
tárgyak. A reneszánsz püspöki udvartartás pompáját idézzük
fel, kosztümökbe öltözve.
Reneszánsz
ecsetvonások az Egri Képtárban
A
foglalkozása során a mitológiai és szakrális képektől a
polgári ízlésvilágot megjelenítő életképeken keresztül
megismerjük a kor erkölcsét és esztétikáját. A kiállítótermek
megtekintését követően egy reneszánsz vizuális atlasszal a
kezükben távoznak a gyermekek, melyet saját maguk készítenek el
és tanulmányaik során a későbbiekben is kezükbe vehetik és
hasznosan forgathatják.
Mivel fűtött Mátyás
király?- Reneszánsz kályhacsempék
A
foglalkozáson végignézzük a püspöki palota rekonstruált
cserépkályháit, a fűtési rendszer mindennapi használatát, majd
motívumokat gyűjtünk. A foglalkoztató teremben lehetőség nyílik
egy-egy kályhaszem megfestésére.
Fessünk iniciálét!– Kódexek és oklevelek készítésének története, a papi
hivatás
A
Képes Krónika lapjainak egy-egy részletét ismerhetik meg a
diákok, a kódexírók szerepkörét, az oldalak szerkezeti
tagolását, a díszítéseket és a különféle motívumokat. A
Balassi- teremben 1495-ös oklevél részletének másolatára
iniciálét festhetnek, majd Mátyás neve mellett a saját
névjegyüket is feltüntethetik. Az oklevelet viaszpecséttel látjuk
el.
Barangolás a képtárban – Látva
láttatni
A
foglalkozás során szeretnénk bemutatni a gyermekek számára a
Képtár egyfajta feldolgozási módját. A képek vizuális
értelmezésére tesszük a hangsúlyt. A gyermekek csoportokra
bontva keresnek meg egy-egy alkotást a kiállításban és mesélik
el a festményeken lévő ábrázolást azon társuknak, akik nem
látták még a műalkotást.
Boszorkányperek
tanúságai
A
foglalkozás során Heves megyei példákon keresztül a
boszorkányüldözések társadalmi és lélektani oldalát
vizsgáljuk meg. A diákok kis csoportokat alkotva játszanak el egy-
egy konkrét vádeljárást a török időktől kezdve a 18.
századig. A csoport törvényhozója kihirdeti a büntetést, majd a
Börtön kiállításban megkeressük az ítélethez kapcsolódó
büntetés végrehajtási eszközöket.
Kémjáték - Az
1552-es vár és az ostrom
A
foglalkozás célja az egri vár 1552. évi állapotának és
ostromának megismertetése játékos formában.A hősies
várvédelem időszakába utazunk vissza képzeletben. A diákok
belebújhatnak a kémek szerepébe. Tinódi Lantos Sebestyén
Históriás éneke segítségével csoportokban ismerhetik meg a
diákok a 38 napos ostrom történetét.
Műhelytitkok-restaurálás
A
foglalkozás szakember bemutatóján keresztül ismerteti meg a
diákokkal a restaurálás folyamatát. Munkájuk menetét egy
régészeti ásatáson előkerült tál életre keltése révén
ismerhetik meg lépésről lépésre.
Palóc mesterségek
A Palócföld
népművészetét egy tiszta szoba berendezésén, fafaragásokon,
kerámiákon, textileken és viseleteken keresztül ismerhetik meg a
gyermekek. Az ünnepi szokásaik közül a lakodalmat megelőző
időszakot emeltük ki. A fiúk éppúgy készültek a felnőtt
életre, mint a lányok. Elkészíthetik egy felsőtárkányi 98 éves
kisfiú fából faragott jármának másolatát.
Gárdonyi Géza
közelében
A
résztvevő gyermekek megismerkedhetnek Gárdonyi Géza
mindennapjaival, írói módszereivel, személyes tárgyaival,
otthonával. Kéziratmásolatokat böngészünk, megpróbáljuk
elolvasni Gárdonyi kézírását, bemutatunk néhány eredeti
kéziratot. A fogalakozást az Emlékmúzeum meglátogatásával
folytatjuk.
Gárdonyi Géza és az
Egri csillagok
A
foglalkozás első részében az író otthonában beszélgetünk az
Egri csillagok keletkezésének körülményeiről. Bemutatjuk a
legfontosabb forrásokat. A foglalkozás második felében a vár
történeti kiállításában megtekintjük a korai vár makettjét,
majd játékos feladatlapot töltünk ki a hallottakról.
Gárdonyi titkosírása
Tanulmányozzuk
Gárdonyi kéziratait, majd megnézzük titkosírását. Megmutatjuk
a Mesterfüzeteket és a Mesterkönyveket. Beszélgetünk a megfejtés
körülményeiről. Szót ejtünk Gárdonyi munkamódszereiről,
mindennapjairól.
Jelentkezési lapunk letölthető a vármúzeum honlapjáról,
melyet legalább az óra előtt 10 nappal korábban küldjenek el
nekünk. Minimum 20 fős, maximum 30-35 fős csoportokat tudunk
fogadni.
A foglalkozások díja 600 Ft/fő.
Minden csoport két
felnőtt kísérőjének ingyenesen biztosítjuk a részvételt!
Játékdivat-játékhagyomány című időszaki kiállításunkhoz tartozó múzeumpedagógiai
foglalkozások:
Gárdonyi
a mesemondó –
Megismerkedhetnek Gárdonyi „játékmeséivel”, sajátos
mesefiguráival.
Az
Óperenciás tengeren túl– Népmeséket hallgatva ismerhetik meg a kiállításban látott
népi világ tárgyait.
Színes
mesék, mesés színek-
Lesznai Anna mesekönyvei példáján mindenki elkészítheti saját
illusztrációját a kedvenc meséjéhez.
„Kicsi
vagyok én, majd meg növök én…”-A munkába nevelés népi játékszereit ismerhetik meg, vehetik
kézbe és készíthetik el a gyerekek.
Játék
vagy munka? Játék és munka?-
A pályaválasztás előtt álló fiataloknak bemutatjuk a játékok
világában fellelhető különféle mesterségeket, szakmákat.
Palóc
föld játékai-
Saját vidékünk népi kultúrájának játékszereit ismerhetik meg
a gyermekek.
Az
én makettem- Makett
segítségével felelevenítjük a középkori várat, majd mindenki
elkészítheti saját játékfiguráját, mellyel különféle
történeteket lehet eljátszani.
A
Játékdivat-játékhagyomány című időszaki kiállításunk a
vármúzeum több ezer darabos játékgyűjteményét mutatja be.
Megtekinthető: 2010. április 21-től október 17-ig.
A Jeles Napok rendezvénysorozatunk 2003-tól várja a családokkal
érkező gyermeket. Programunk célja a palóc vidék szellemi
örökségének felelevenítése, hagyományaink ápolása.
Programjaink:
- Hol a tojás, piros tojás –
Húsvét hétfő a várudvarban
- Piros pünkösd napján –
Pünkösd hétfő a várudvarban
- Sej, haj fonóban – Őszi betakarítás a Palóc udvarban
- Betlehembe jer pajtás, jer pajtás… - Téli ünnepkör szokásai
a Palóc Udvarban
Történelmi
Vigasságok – Végvári Vigasságok
A
vár hagyományait a kiállítások mellett történelmi fesztivállal
elevenítjük fel. Az egri várjátékokat minden esztendő
júliusának utolsó hetében rendezzük meg kilenc napon kersztül.
A kosztümös fellépők, kézművesek, táncosok és zenészek
várják a hozzánk látogatókat.
A Kézzel fogható
história keretén
belül középkori játszóházzal várjuk a gyermekeket.
A fenti programok jegyárairól a vármúzeum honlapján kap
tájékoztatást.
Egri
Vár Napja - Október 17.:
Az
1552-es török elvonulás 450. évfordulója alkalmából 2002-től
október 17-e az Egri Vár Napja. A múzeum minden évben nyílt
napot szervez ezen alkalomból a diákok számára. A gyerekek
kézműves és múzeumi foglalkozásokon vehetnek részt, és
különböző történelmi programokat tekinthetnek meg. A belépés
ezen a napon ingyenes.
Internet: www.egrivar.hu
|